Ha május, akkor PASO-évértékelő!
2006. május 18. - SkaLand


A SkaLand portál és a PASO nagyjából egyidősek. Mi az elmúlt három év alatt kicsit ellustultunk, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a jobb oldali öt legfrissebb interjút tartalmazó dobozban kettő PASO-évértékelő is akad. Szerencsére azonban a Pannonia nem lazít ennyire, vagyis volt miről kérdeznünk Krsát. 

Most értetek haza egy európai turnéról. Milyen helyeken/rendezvényeken léptetek fel? Hogyan fogadtak benneteket?

A külföldi fellépéseket két részre lehet osztani. Egyrészt mindegyik a 17 állomásos Budapest Ska Mood (BSM) lemezbemutató turné része volt, másrészt viszont volt egy blokk, ami egyben egy másik turnéhoz is, az Easter Ska Jam-hez (ESJ) is csatlakozott. A BSM turné keretén belül külön ellátogattunk Bécsbe, Pozsonyba és Prágába, míg az ESJ állomásai Koppenhága, Lipcse, Hamburg, Gütersloh, Salzburg és Erlangen voltak. Igazából már a tavalyi bolzanoi, olaszországi koncertünk is a BSM turnéhoz tartozott volna, de sajnos addigra nem érkezett meg a lemez.

Külön nem elemezném a koncerteket, mert a paso.hu-ra nemsokára kikerül egy részletes beszámoló a turné összes állomásáról. Általánosságban vizsgálva a dolgot, annak ellenére, hogy egy-két szempontból érezhető volt a különbség a két kategória koncertjei között (a német vendéglátást egyszerűen nem lehet überelni), azt elmondhatjuk, hogy a legfontosabb szempontból egységes volt az összes fellépés: a fogadtatás és a hangulat mindenhol felülmúlta a várakozásainkat! Nagyon jó bulik voltak, s általában a nézőszámtól függetlenül (mely kb. 200-600 között mozgott) szétszedték a házat. Sok pozitív visszajelzést kaptunk, vettek CD-ket, vissza is hívtak minket sok helyre, tehát abszolút sikeres volt a túra.
Az sem utolsó szempont, hogy nagyon jó hangulatban telt az egész turné, jól viseltük a folyamatos összezártságot, sőt még jó barátságot kötöttünk a német street ska-ban utazó Baboonz-zal, valamint a Hotknives ex-énekese által vezetett angol Squid 58 tagjaival is. Érdekes volt egyébként ez az összeállítás, mert három elég különböző stílusú zenekart raktak össze a turnéra, mégis működött. Sőt, a Squid 58 hangzását annyira megszerettük, hogy úgy éreztük, ezt, az angol kvartett által játszott, mérhetetlenül harmóniadús 2tone muzsikát muszáj mihamarabb megmutatni a magyar közönségnek is - így el is hozzuk őket az idei NagySkaland Fesztivál-ra. Mick Clare hangja biztosan mindenkinek bejön majd, nálunk is több olyan tagot meggyőzött, aki egyébként nem szereti a ska e vállfaját. Na és persze afelől se lehet kétely, hogy a Hotknives feldolgozások itt is ugyanúgy sütni fognak, mint az ESJ állomásain.

Ti milyen tapasztalatokkal lettetek gazdagabbak: mennyire volt más a közönség, mint itthon?

Két dolog volt igazán szembetűnő. Az egyik az, hogy ismeretlenül is mindenhol működött a zenénk. Jó, persze voltak olyan helyek, ahol néhányan már ismertek minket és a dalokat is, de azért a nagy többség az adott koncerten találkozott velünk először - mégis, gyakran legalább akkora bulit csináltak, mint a hazai közönség. A koncertre járók alapvetően nyitottak, egy helyen találkoztunk csak az "ezt nem ismerjük, nem táncolunk rá" sznobizmussal, de ezt is gyorsan sikerült letörnünk. Érdemes azt is megemlíteni, hogy nagyon jól működnek kint a buli utáni soundsystem party-k (találkoztunk 2tone-ra, dirty reggae-re, vagy tradicionális ska-ra specializálódott verziókkal és mindenhol ott maradtak az emberek táncolni, nem spricceltek el a koncertek után - igazi allnighter bulik voltak).
A másik érdekesség az, hogy nem csak a zenekarokon, hanem a közönségen is látszik már, hogy előbbre vannak, mélyebben benne vannak a ska kultúrában. Most találkoztunk először azzal a jelenséggel, hogy az itthoni bulik felpörgetésére szánt up-tempo ska számok játszása éppen az ellenkező hatást érte el. Az emberek a tradicionális darabokra indultak be, míg pl. a "Police in helicopter" alatt mentek el sört venni. Tanulságos, érdekes, de egyben jó élmény is volt, mert abban a helyzetben, amiben ők vannak (a legmenőbb ska zenekarok hetente váltják egymást a klubjaikban), komoly elismerésnek számít, hogy maradandó emlékeket hagytunk bennük és úgy tűnik, hogy a saját dalaink megütik a többiek által felállított mércét.
 

Számotokra azért nem ez volt az év legfontosabb eseménye, hanem az új (vagyis hivatalosan az első) album megjelenése. Hogyan fogadták a lemezt? Milyen a sajtóvisszhang, a közönség reakciója, és nem utolsó sorban az eladás? Tudtok valamit a külföldi (tengerentúli) fogadtatásról?

Hát igen, bár ennek tulajdonképpen a 2005-ös év legnagyobb eseményének kellett volna lennie:) Először attól féltünk, hogy ez kicsit rá is nyomja majd a bélyegét a dologra - nem jött meg még karácsonyra sem, már túl sokszor szóltunk, hogy most már tényleg meg fog jönni stb. -, attól tartottunk, hogy "farkast kiáltó fiúvá" válunk és az emberek lassan el is vesztik az érdeklődésüket, mire már fizikailag is a kezükbe foghatnák a korongot. Szerencsére nem így történt. A fogadtatás nagyon lelkes volt, s a hév gyakorlatilag azóta is töretlen. A sajtóvisszhang szinte maradéktalanul, a rajongói visszajelzések pedig maradéktalanul pozitívak voltak eddig, aminek nagyon örülünk! Mi, így lassan egy évvel a felvételek befejezése után, már elég sok mindent máshogy csinálnánk, de hát erre lesz alkalmunk még a következő lemezen és fontos volt, hogy ez az első egy ilyen, "minden benne van" összegző jellegű munka legyen, így azt sem bánjuk, hogy kissé eklektikus, vagy "válogatásszerű" lett az anyag.
Az eladások tekintetében elég jól állunk. Az első nyomásból mi a háromnegyedét kaptuk meg és ezek a korongok mind elfogytak - illetve az utolsó 20 darabhoz a harmadik születésnapi koncerten lehet még hozzájutni. A CD-k nagy része egyébként egyértelműen a masszívunkhoz kerül, hiszen internetes rendelés útján és koncerten fogy a legtöbb a Budapest Ska Mood-ból. Ezek a számok persze objektíven nem túl nagyok, de ha azt nézzük, hogy még az amerikai ska zenekarok is lelkesen megünneplik, ha átléptek egy ezres eladási határt és jön az újranyomás, akkor nincs okunk szégyenkezni.
A külföldi fogadtatás kritikákban kedvező, de az eladásról nem sokat tudunk, hiszen még nem kaptunk semmiféle kimutatást, így csak azokat tudtuk nyomon követni, amiket mi magunk adtunk el a BSM turné európai állomásain. Itt sokkal inkább az volt a jellemző, hogy a koncerten, vagy a koncert után vették meg a lemezt, mint hogy már előtte ismerték a dolgot. Illetve előfordult az is még, hogy olyan visszajelzéseket kaptunk azoktól, akik már előzőleg hallották a CD-t, hogy élőben jobban, vagy még jobban tetszett nekik a zenekar. Le kellett vonnunk tehát a következtetés - amit azért már eddig is sejtettünk -, hogy mi elsősorban élő zenekar vagyunk.

Nagyon sokáig kerestétek a megfelelő stúdiót. 100%-ig meg vagytok elégedve az eredménnyel? Lenne, amit már most másképp csinálnátok?

Mint azt az előbb említettem, akad egy pár olyan dolog, amit másként csinálnánk, de ezt mindig azzal függ össze, hogy az ember fejlődik és egyre mélyebben ássa bele magát a választott zenei kultúrába. Valószínűleg mind hangszeresen dolgokban, mind a felvétel módjában és technikájában fog változni a zenekari elképzelés. Nagyon nehéz összehozni a megfelelő sound-ot, mert a hazai stúdiók ráálltak a full digitális dolgokra, mi pedig minél autentikusabb hangzást szeretnénk. Mindig az a legnehezebb, hogy hogyan tudjuk a zenénk élő energiáját átültetni egy stúdió felvételre. A technikusoknak sok esetben teljesen más elképzelése van arról, hogy mi az, ami jól szól, mint nekünk. Sokáig kerestük a stúdiót és végül egy olyan mellett tettük le a voksunkat, amelyikben volt hajlandóság a kísérletezésre és ahol emberileg is meg tudtuk értetni magunkat, sőt végül nagyon jó barátságot kötöttünk a legénységgel. Az idő rövidsége és az első komolyabb nekifutás ellenére úgy véljük, hogy akkor kihoztuk belőle azt a maximumot, amit tudtunk. Elégedettek voltunk mind Tövisházi Ambrus, mind Pápai István munkájával. Nem szólt úgy, mint egy Aggrolites lemez, de volt koncepció és elmozdultunk abba az irányba amerre menni szeretnénk. Ősz óta a koncerteken van állandó hangmérnökünk Atesz személyében, aki kitanulta a hangzásunkat és remélhetőleg nagy segítségünkre lesz a következő lemez elkészítésénél - ő korábban egyébként a HSB stúdióban dolgozott, legtöbben onnan ismerjük, mert az előző zenekarainkkal jártunk ott. Szóval ismét megpróbálkozunk majd különféle technikákkal (együtt feljátszás, ill. hangszerek külön rögzítése, digitális és analóg technológia stb.), aztán kiválasztjuk a legmegfelelőbbet, így reméljük a következő lemez még közelebb lesz az áhított hangzáshoz.

Korábban folyamatosan televolt a honlapotokon a koncertnaptár. Most csak néhány dátum van feltűntetve. Pihentek egy kicsit, dolgozgattok vagy csak egyszerűen már jobban megválogatjátok a fellépéseket?

Igazából egyikről sincs szó :) Bár májusban valóban pihenünk egy egész picit a Budapest Ska Mood turné után, de ez is aktív pihenés lesz, hiszen demózással és a szülinapi koncertre való felkészüléssel telik az idő. Az pedig, hogy még nincsenek kint a nyári dátumok, leginkább a lustaságunk miatt van! :) Bármily lelkiismeretes is Lili, a webmesterünk - akinek egyébként nem lehetünk elég hálásak, hogy így rendben tart mindent - néha egyszerűen nem bír minket rávenni, hogy azonnal átküldjük neki az info-t és így minden kikerüljön időben. :) Na, persze ezen kívül az is közrejátszik, hogy csak akkor rakjuk ki az adott koncertet, ha már megjött a szerződés és 100%-osan vissza van igazolva. Szóval, senki ne aggódjon, a legtöbb nyári fesztiválon találkozhat majd velünk, megyünk ismét külföldre is, úgyhogy pörögni fog a zenekar, nem tétlenkedünk, sőt! Figyeljétek majd a honlapon a koncertnaptárt, nemsokára kirakjuk a biztossá vált koncerteket!

Hamarosan itt a születésnapi koncert! Pár szóval vázoljátok fel, mire számíthatnak a "szülinapi zsúr vendégei".

Lesz minden mi szem-, szájnak ingere! :) Meghívtunk jó sok, vagy inkább sok jó baráti zenekart: a Skambulance-t, a Ska Hecc-et, a Kettő-Kettő-t és a Riddim Colony-t, akik vélhetően egész jól bemutatják majd, hogy milyen a magyar ska-reggae élet PASO melletti skálája, azoknak, akik csak miattunk érkeznek erre a koncertre. Aztán reméljük a közönség e része is kedvet kap egyik-másik vonalhoz és később is ellátogat a többi zenekar koncertjére is. Persze maradéktalanul nem tudtuk lefedni a magyar ska életet, de arra ott lesz a NagySkaland Fesztivál, így aki érdeklődő, az el tud jönni még oda is, hogy kedvére mazsolázgathasson.
A zenekarokon kívül lesznek más vendégeink is. Eljön Tövisházi Ambrus (Erik Sumo Band, Amorf Ördögök; aki, ahogy fent említettem a lemezünket csinálta), két Erik Sumo Band-es kolleginájával (Harcsa Veronika és Kiss Erzsi). Ott lesz a PASO side projektjeinek egy-egy képviselője is - Ferencz Kinga a PASO Traditional Ska Special énekesnője és Barna György, a PASO's Roots Rockers hegedűse. Beugrik még T.B. Homelock és Steve is egy villanásnyira a Ladánybene 27-ből és lesznek még további vendégek is a programban.
A számok terén is változatos lesz a műsor, hiszen egy jó hosszú koncertre lehet készülni, amelyben előfordul a mostani repertoár, egy-két teljesen új szám és persze egy kis nosztalgia is, melynek keretében elővezetünk egy-két olyan számot, amit már nagyon rég nem játszottunk... :)
Szóval mindenki megkapja a magáét, az is, aki a régi számokra, meg az is, aki az újabbakra gerjed!

Volt egy elég kényes összezördülésetek egy koncerten, ami után amolyan "hírzárlat" következett. (Az elkészült koncertbeszámolót végül is mi sem jelentettük meg.) Szándékosan nem akarok semmit feltételezni, de leírnátok pontosan mi történt. Talán már eltelt annyi idő, hogy beszéljetek róla...

Hát, igen, nem azok voltak a PASO történetének legjobb napjai...
A Bad Manners után, amikor olyanokat kellett megélnünk, amitől mindig is óvtuk ezt az egész színteret, eléggé elkeseredtünk. Egész addig próbáltuk szándékosan teljesen újragondoltatni az emberekkel, azt, ami a '80-as évek magyar jelenségei miatt a ska-ról gondoltak és erre puff, leszabadulnak a náci huligánok és tönkreteszik a bulit és azt, amit egész addig felépítettünk. Ezek után csak abban reménykedtünk, hogy nem történik semmi hasonló a pályafutásunk során, soha többet nem kell ilyet látnunk...
Ebben a lelkiállapotban ért minket az a bizonyos konfliktus, amiről beszélsz. Hogy egész pontosan leírjuk, miről is volt szó: Jeff, a Toasters szaxofonosa, aki védte egy frissen megismert haverját és Jani, aki védte a haverral konfliktusba keveredett Madár Bandit, összeszólalkozott. Ennek az lett az eredménye, hogy "állandó vendégünk" egy jobb egyenessel jutalmazta az általunk szeretettel meghívott sztárzenekar egyik tagját, kinek vezetője egyben a kiadónk vezetője is, a konfliktus következtében pedig néhány PASO tag besokallt és nem volt hajlandó folytatni a koncertet a balhé elülése után sem. Elég kényes szitu...
Szerencsére a Toasters legénység nem vette fel komolyabban a dolgot, azt mondták, hogy ahol alkohol fogy, ott mindig történnek ilyenek, de hát azért mégis... persze sokkal rosszabbul is elsülhetett volna a dolog, de így sem volt egyszerű az eset.
Sokan azt hiszik, hogy itt aztán leszűkült a konfliktus Jani és a PASO konfliktusára. Nos, így utólag már talán bevallhatjuk, hogy a helyzetre adott különböző reakciók miatt és az általános és az ezt megelőző események miatt felgyülemlett feszültség miatt, az ezt követő pár napban még a zenekar léte is veszélybe került. Olyannyira kontrasztos volt ez a két eset a közben folyamatosan koncertező Roots Rockers miliőjéhez képest, hogy volt, aki már keresztet vetett az eddigiekre és az idáig felépített ska életre, mondván, hogy: "Hagyjuk abba! Ha itt erre lehet majd számítani, akkor én nem akarom folytatni!". Az ironikus az volt, hogy pont olyan gondolatok fogalmazódtak meg egyesekben, amilyen általánosítások ellen az addigi 2 és fél évünkben küzdöttünk.
Innentől kezdve aztán már nem az volt a kérdés, hogy Janival, vagy Jani nélkül folytatjuk, hanem, hogy folytatjuk-e egyáltalán. Mindannyiunknak nagyon hiányzik Jani karaktere és személyisége a zenekarból (legalábbis én így érzem), de abban a pillanatban azt sem tudtuk, hogy van-e zenekar, így korántsem ez volt a legkardinálisabb kérdés. Elég nagy fejetlenség alakult ki. Próbáltuk helyrerakni a dolgokat. A "kvázi hírzálat" így nem azért volt, hogy eltussoljuk a dolgot, hanem azért mert egyszerűen mi sem tudtuk, hogy mi fog történni, vagy, hogy mi történik éppen. Pár nappal később én találkoztam Janival és elmondtam neki, hogy hogy állnak a dolgok, mi van, vagy mi nincs a zenekarral, de közben arra csak később volt időnk, hogy a zenekar többi tagja is kommunikáljon vele, amit így utólag nagyon sajnálunk, mert elég szarul jött ki a dolog. Ezért meg is követjük őt, viszont először a saját házunk táján kellett rendet raknunk, ahhoz, hogy tudják, hogy egyáltalán mit mondjanak, vagy mi a helyzet. Illetve, persze volt, akiben harag is volt, meg volt, aki nem tudta hova tenni a dolgot. Mindenesetre sikerült tisztázni magunkban a nagy részét, leülepedtek az élmények és akkor úgy döntöttünk, hogy sokunk életének ez az egyik legfontosabb missziója, túl sokat dolgoztunk már azon, hogy veszni hagyjuk és csak azért is megmutatjuk, hogy a ska nem erről szól, így folytatjuk!
A szilveszteri buli végül is igazolt minket és onnantól kezdve ezek a történések már csak, "ami nem győz le, az megerősít" kategóriába tartoztak.

Ma már csak egy rossz álomnak tűnik az egész akkori helyzet, sőt néha - igaz, kicsit kínosan, de - nevetve meséljük bárkinek, aki kérdezi, mert annyira abszurd. Janival azóta már ittunk együtt és talán, már mindannyian túltettük magunkat ezen a dolgon. És, hogy áll-e még valaha velünk a színpadon? Hát, erre azt tudom csak mondani, hogy soha ne mondd, hogy soha, valamint, hogy ma már szerintem egyik fél részéről sincs kizárva a dolog. Azért visszarendeződésre biztos nem kell gondolni, de eseti jelleggel akár elő is fordulhat ez a jelenség.


Az új lemez még nem futotta ki magát, de gondolom az agyatok már a következőn jár. Mennyire határozott az elképzelésetek a zenei vonal folyatatásáról? Még inkább vissza a gyökerekhez, vagy megmarad azért az "eklektika": egy kis 2tone, jazz, reggae stb.? Korábban mindig óvatosan fogalmaztatok, és igazából nem is véletlenül...


Most sincs ez másképp, óvatos leszek. Persze, ha két hónappal ezelőtt teszed fel ezt a kérdést, akkor azt mondtam volna, hogy valószínűleg most már nagyon komoly túlsúlyban lesznek a tradicionális ska nóták, vagy talán csak ilyenek lesznek a lemezen, de azóta íródott egy-két olyan darab, ami rácáfolt erre. Most is benne lesz a jazz, a balkán, vagy akár a reggae is, szóval maradjunk annál a megfogalmazásnál, hogy a fő csapásirány a jamaikai ska lesz, de biztosan fel lehet majd fedezni benne más hatásokat is.

Mi újság a side projectekkel? Melyik a kedvencetek? Mennyire befolyásolja ez a PASO zenei irányát? (Mondjuk, akkor most "kiéljük" a dub-szenvedélyünket a PASO's Roots Rockersben, és akkor ebből a stílusból kevesebb kerül a PASO-ba)

Amikor kijött a Budapest Ska Mood, teljesen félre kellett tenni a side-projecteket, hogy a turnéra és a PASO-ra tudjunk koncentrálni, mivel egyszerűen nem fért volna bele több, vagy más. Most, hogy van egy szusszanásnyi időnk a fesztiválszezon igazi beindulása előtt már el tudtuk kezdeni tervezgetni a dolgokat, összehozogatni a próbákat. A Roots Rockers mostanában fog újraéledni, a Skalandon már biztos, hogy lesz, de szeretnénk még ezen kívül is adni egy-két koncertet a nyár folyamán, sőt, ha lesz rá lehetőségünk, akkor felvételt is szeretnénk készíteni vele. A Traditional Ska Special projektben is roppant jól éreztük magunkat, ezért ezt sem hagyjuk majd veszni, szeretnénk egy ilyen bulit is összehozni valamikor - ha lehetőség adódik rá, akkor már talán az egész közeli jövőben.

Hatásaikban elmondhatjuk, hogy mindkét projektből roppant sokat tanulunk, más-más kontextusba helyeznek egy-egy bizonyos nótát és nagyon érdekes több szempontból megvizsgálni ezeket a dalokat. Biztos, hogy az is benne van, hogy a dub és reggae ötleteinket inkább a PASO's Roots Rockers-be pakoljuk és megcsináltunk jó néhány olyan feldolgozást, amit aztán csak a PASO TSS-be játszottunk, de azért nem tudunk annyira éles határvonalat húzni a stílusok között, hogy szigorúan kezeljük egy-egy zenekar, illetve projekt stílusbeli kereteit. Mindig lesznek áthallások, meg hát mégiscsak mi vagyunk mindegyikben, így ha még a hangulat más is, az ízek hasonlóak.

További nagy tervek? Merre terveztek turnét és mivel rukkoltok ki még az idén? (Ezt egy normális zenekarnak nem tenném fel, mert most jött ki az album, de azért ti elég nagy sebességen szoktátok pörgetni a dolgokat )

Ha jól emlékszem, akkor tavaly a ska lemezek hazai, elérhető árú disztribúcióját jelöltem meg, mint egyik fontos feladatot. Nos, ez részünkről még csak a Megalith lemezekre teljesült és még azok is csak rajtunk keresztül kaphatóak és nem kerültek be semelyik nagyobb elosztóhálózatba. Ez nehezebben megy, mint gondoltam volna, de azért továbbra is fáradozni fogunk az ügyön. Szerencsére Podravka és a Scampkides srácok már hozzák a Liquidator és a Grover lemezeit, szóval azoknak, akik rendszeresen járnak koncertre már elérhető egy-két dolog, de az lenne az igazi, ha ennél is könnyebben lehetne hozzájutni a CD-khez, bakelitekhez.
A szervezés részéről azt kell, hogy mondjuk, hogy növekedni már nem tudunk, sőt azt gondoljuk, hogy a magyar ska közönségnek sajnos már ennyi külföldi előadó is sok, szóval elképzelhető, hogy ritkítani fogjuk az ilyen jellegű koncerteket.
A Skaland Fesztivált persze idén is megrendezzük, reméljük a hangulat változatlanul nagyon jó lesz és az új helyszín olyanokat is becsábít majd, akik eddig nem merészkedtek el a távolság miatt. Aztán ha annyira beválik, mint amennyire jónak néz ki, akkor lehet, hogy itt állandósítjuk a Skanking Campinget.
A zenekar szempontjából azt mondhatjuk el, hogy idén valami beindult vidéken is, nagyon szuper bulik voltak, iszonyatosan jó közönséggel. Ha a hangulat marad és el tudunk jutni legalább ennyi helyre a következő PASO évben is, akkor mi már boldogok leszünk!
Szerencsére külföld is megnyílni látszik, nyáron is megyünk majd ki egy-két fesztiválra, aztán ősszel tervezünk ismét egy összefüggő, kicsit hosszabb turnét. Ez egyébként most a következő lépés, szeretnénk minél többet játszani külföldön is, mert a BSM turné alkalmával láttuk, hogy abszolút lenne ránk igény, csak nem jut el hozzájuk a hírünk. Reméljük az eddigi és a jövőbeni koncertek ezen is segítenek majd! :) A nagy vágyunk, a kontinens elhagyása, pedig lehet, hogy az ötéves terv kereteibe csúszik majd! :)
Új albumot nem tudjuk még, hogy mikor rögzítünk majd. A demózástól, a hangzás megtalálásától is függ, meg hát a Megalith most nyomott egy második kört a Budapest Ska Mood-ból és azért még biztos eltelik egy kis idő mire beérik a közönségnél is az anyag. Mindenesetre ősszel, vagy jövő év elején azért már mozgolódunk e tekintetben is. Lehet, hogy lesz egy-két más megjelenésünk is közben, majd meglátjuk.
Mindenesetre az biztos, hogy megpróbáljuk folytatni, amit eddig csináltunk, vagyis zeneileg fejlődni és egyre jobban elmélyedni a ska-ban, a közönség számára pedig promotálni az igazi, eredeti tradicionális ska-t, illetve a jamaikai zenéket, méghozzá a lehető legtöbb és legjobb formában! Ha pedig ez utóbbi sikerül, akkor büszkék leszünk rá, hogy népszerűsíthettük a műfajt - maximum annyira fogunk aggódni a következményein, mint a Skatalites, vagy a Madness. Nekünk az a feladatunk, hogy egyre jobb, az eredetihez egyre közelebbi ska-t játsszunk. Ha ezt jól csináljuk, akkor az igazi rudeboy-ok és ska rajongók, úgyis szeretni fogják a zenénket, bármi is lesz. Ha pedig nem az eredetit, nem igazi ska-t, reggae-t, vagy rocksteady-t játszunk, akkor nem. Ilyen egyszerű a képlet!